ÚTKÁLI csúszásmentesítő, Útkáli jégoldó, síkosságmentesítés

Még ma is, mikor kormányrendelet szól a fás szárú növények védelméről, sokan rutinból nyúlnak a só után, ha jégmentésítésről, csúszásmentésítésről van szó. Magyarországon a hólapáton és a sózáson kívül sajnos még nem sok csúszásmentesítési eszközt alkalmazunk annak ellenére, hogy saját bőrünkön tapasztaljuk a sózás negatív hatásait: szétmarja a cipőinket, korrodálja autóink alvázát, kipusztítja a járda melletti füvet, növényeket. A téli sózás óriási terhet jelent mindannyiunknak, és emellett nem kis károkat okoz a városoknak és a környezetünknek.

Védjük a fákat

A kormány tavaly év végén hozott rendelete, 2010. szeptember elsején hatályba lépett, mely a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008 (XII.30.) számú kormányrendeletnek az a része, ami szabályozza, hogy a járdákon nem lehet olyan anyaggal síkosságmentesítést végezni, ami kárt okoz a környezetben. A rendelet tilalma nem vonatkozik az úttestre, mert - a törvényalkotók szerint - onnan a homok és só keveréke a csatornákba kerül, így nem károsítja a fákat. Ötvenezres bírság a sózásért Mivel a sózás környezetkárosító hatása köztudomásúnak tekinthető (például elvonja a vizet ), és az 5. paragrafust a kezelési kötelezettségek között határozták meg, így szabálysértésnek minősül, ha valaki sóval csúszásmentesít egy járdaszakaszt: „Aki a fás szárú növények védelméről szóló jogszabály hatálya alá tartozó fás szárú növény telepítésére, fenntartására,
kezelésére vonatkozó kötelezettséget nem teljesíti, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható” – olvasható a rendeletben. Ez alapján a rendőrség majd bírságolhat a járdák sózása miatt? Úgy tűnik, hiszen a rendelet tartalmazza, hogyan kell eljárni a fák védelméért.

A tömény só gyilkol

A téli nagy mennyiségű só kiszórása óriási terhet jelent a városoknak, hiszen a só az olvadás után nem tűnik el, hanem sólé formájában megmarad. A sólé a felszíni, majd a felszín alatti vizekbe kerül, károsítva ezzel az élővilágot, a járműveket, valamint az épített környezetet, így a csatornákat és útburkolatokat is. Ennek ellenére mégis vannak olyan szakemberek akik úgy vélik, hogy bár a só használatát korlátozni célszerű, de nem szabad teljesen betiltani, mert a közlekedés biztonságát csak ezzel lehet igazán hatékonyan megoldani.

Napjainkban a reptereken például folyékony, alkoholtartalmú anyagokat használnak (ez hasonlít az autósok által használt jégoldóhoz), ami ugyan hatékony, de glikoltartaluk miatt rendkívül károsak a környezetre: bemosódnak a vízbe és nem bomlanak le. A só ezzel szemben legalább jelen van amúgy is, csúszásmentesítéskor csak a töménysége miatt problémás, hiszen olvadáskor nagy mennyiségben kerül a talajba és károsítja a növényzetet.

Mit kell akkor a járdákra szórni?

Az ÚTKÁLI egyfajta speciális, környezetbarát műtrágya, amely a talajba bejutva és onnan felszívódva táplálja az élő növényzetet, járdára szórva viszont –28 Celsius fokig garantálja a biztonságos téli közlekedést. Már az összetételét tekintve is egyedülálló anyagról van szó, amely hosszú évek folyamatos fejlesztésének eredménye. Összetevői: kálium-klorid, kalcium-klorid, magnézium-klorid és csekély nátrium-klorid.

Az összetevőinek rendkívül hatékony arányú keverékét a speciális gyártástechnológiának köszönheti, mely által a szemcsék egyenként tartalmazzák mind a négy összetevőt. Az összetételnek köszönhetően az alkotó elemek kedvező mértékben erősítik illetve gyengítik egymás hatásait (pl. az olvasztás intenzitása, olvasztókapacitás, a növények tápanyagfelvétele vagy a korróziósebesség).

A termék kitűnő eredményeit a Magyar Közút Kht. és a Pannon (Veszprémi) Egyetem mérései és kísérletei is igazolják, amelyekről egy külön tanulmány is készült az említett szereplők együttműködésével. A kitűnő eredményeket igazolják továbbá a Bécsi Műszaki Egyetem (Christian Doppler Laboratorium) és az Karlsruhei Egyetem (Institut für Straßen- und Eisenbahnwesen) intézményei is.

Az ÚTKÁLI előnyei:

Az ÚTKÁLI tartós alkalmazás esetén lényegesen gazdaságosabb, hiszen fajlagosan kisebb mennyiség kell belőle, továbbá a NaCl használata esetén jelentős mértékű negatív hatással, azaz járulékos költséggel is számolni kell (fák-növények újratelepítése, úttest, hidak, víz- és gázvezetékek, mûtárgyak, jármûvek, egyéb létesítmények korróziója, ill. e hatást lassítandó tisztításuk, karbantartásuk stb). Az ÚTKÁLI használata esetén mindezek a hatások figyelmen kívül hagyhatók!

Az ÚTKÁLIt a Fõvárosi Közterület-fenntartó Rt. is használja, hiszen számukra is fontos a fõváros parkjainak, növényeinek védelme, amit a talaj NaCl-tartalmának a megengedetthez képest többszörös (5×-6×) túlterheltsége és az emiatt kipusztult évi több ezer fa újratelepítésének többletköltsége indokol.

A termék rendelkezik az Országos Forgalmazási Engedéllyel. A termék biztonsági adatlapjának megtekintéséhez kérem kattintson erre a linkre.

Biztos, hogy megéri?

Az ÚTKÁLI-ra igaz, hogy drágábbak a hagyományos sónál, de ha a só által kipusztított növények újratelepítési és az elkorrodálódott felületek javítási költségeit is ideszámítjuk, a fajlagos kiadások alacsonyabbak. Az évtizedes fák eszmei értékéről és a talaj szerkezetében előidézett visszafordíthatatlan káros folyamatokról és unokáink jövőjéről nem is beszélve!